Podcast
Beszélgetés Horváth Erzsébettel és Csonka Diánával az ELTE TTK Podcast sorozatának 9. részében. Beszélgetőtársuk Vajdovich Noémi földrajz szakos hallgató.
Hogyan kerül mamutcsontváz Magyarország területére? Miként vizsgálható az éghajlatváltozás hosszú időtávlatokra visszatekintve? Hogyan zajlik az élet doktoranduszként? Milyen szerepet játszanak a nők az ELTE TTK kutatásaiban és közéletében?
A klíma nemcsak térben, hanem időben is folyamatosan változik. Az elmúlt 2,5 millió év változásait az ELTE Természetföldrajzi Tanszékén működő Löszkutató csoport tagjaiként, Horváth Erzsébet (egyetemi docens) és Csonka Diána (doktorandusz hallgató) közösen, lösz-paleotalaj sorozatok segítségével tanulmányozzák. A beszélgetés során megválaszolják nektek, hogy milyen különleges módszerekkel vizsgálódnak, miért hasznosak kutatásaik, eddig milyen nemzetközi sikereket értek el velük, illetve közös munkáiknak kik a további résztvevői.
Párbeszédükből fény derül arra is, hogy honnan ismerik egymást és milyen szerepet játszanak az ELTE közéletében. Megosztják veletek tapasztalataikat arról, hogyan tudják összeegyeztetni magánéletüket az egyetemivel, valamint megtudhatjátok, hogyan váltak "ELTE-s" nőként sokak által ismert és elismert kutatóvá és közéleti személyekké.
Hogyan kerül mamutcsontváz Magyarország területére? Miként vizsgálható az éghajlatváltozás hosszú időtávlatokra visszatekintve? Hogyan zajlik az élet doktoranduszként? Milyen szerepet játszanak a nők az ELTE TTK kutatásaiban és közéletében?
A klíma nemcsak térben, hanem időben is folyamatosan változik. Az elmúlt 2,5 millió év változásait az ELTE Természetföldrajzi Tanszékén működő Löszkutató csoport tagjaiként, Horváth Erzsébet (egyetemi docens) és Csonka Diána (doktorandusz hallgató) közösen, lösz-paleotalaj sorozatok segítségével tanulmányozzák. A beszélgetés során megválaszolják nektek, hogy milyen különleges módszerekkel vizsgálódnak, miért hasznosak kutatásaik, eddig milyen nemzetközi sikereket értek el velük, illetve közös munkáiknak kik a további résztvevői.
Párbeszédükből fény derül arra is, hogy honnan ismerik egymást és milyen szerepet játszanak az ELTE közéletében. Megosztják veletek tapasztalataikat arról, hogyan tudják összeegyeztetni magánéletüket az egyetemivel, valamint megtudhatjátok, hogyan váltak "ELTE-s" nőként sokak által ismert és elismert kutatóvá és közéleti személyekké.
Az elmúlt évek-évtizedek számos eseménye bizonyította, hogy olyan komplex problémák és kihívások korában élünk, amelyek nem szűkíthetők le tisztán természeti vagy tisztán társadalmi tényezőkre. Ezek kezelése holisztikus szemléletmódot kíván, a földrajz ereje pedig éppen abban rejlik, hogy hidat képez a természet- és társadalomtudományok között. A beszélgetésben azt a fő kérdéskört járjuk körül, hogy miért fontos a földrajzi tudás napjaink problémáinak felismerésében és megoldásában. Azt is igyekszünk továbbá megmutatni, hogy az ELTE TTK földrajz képzésén már hallgatóként is lehetőség nyílik ezek kutatására – legyen szó akár a fővárosi Bulinegyed lokális konfliktusairól, az energiaszegénység kérdésköréről vagy a koronavírus-járvány területi különbségeiről.
Vendégeink: Berki Márton, az ELTE Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék adjunktusa, valamint Vajdovich Noémi és Tuza Benedek hallgatók.
Vendégeink: Berki Márton, az ELTE Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék adjunktusa, valamint Vajdovich Noémi és Tuza Benedek hallgatók.
Mi okozza az Etna sorozatos kitöréseit? Mikor tört ki a Kárpát medence legfiatalabb vulkánja? Miért azon a helyszínen szállt le a marsjáró, ahol landolt? Mire jók a kísérleti kőzettani kutatások? Volt-e földrengés a Marson vagy a Holdon? Miért idéznek elő mesterségesen létrehozott földrengéseket? Mire jó az, hogy tudjuk mi van 2000 km-re a Föld belsejében?
A fenti kérdéseken kívül szó esik a holdkutatás eredményeiről, az Apollo-program hosszú távú kihatásáról is az ELTE TTK podcast 3. részében, amelyben Harangi Szabolcs geológus és Timár Gábor geofizikus, az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének kutatói segítenek abban, hogy teljes képet kapjunk legújabb földtudományi kutatásokról
A fenti kérdéseken kívül szó esik a holdkutatás eredményeiről, az Apollo-program hosszú távú kihatásáról is az ELTE TTK podcast 3. részében, amelyben Harangi Szabolcs geológus és Timár Gábor geofizikus, az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének kutatói segítenek abban, hogy teljes képet kapjunk legújabb földtudományi kutatásokról
Beszélgetés Horváth Erzsébettel és Csonka Diánával az ELTE TTK Podcast sorozatának 9. részében. Beszélgetőtársuk Vajdovich Noémi földrajz szakos hallgató.
Hogyan kerül mamutcsontváz Magyarország területére? Miként vizsgálható az éghajlatváltozás hosszú időtávlatokra visszatekintve? Hogyan zajlik az élet doktoranduszként? Milyen szerepet játszanak a nők az ELTE TTK kutatásaiban és közéletében?
A klíma nemcsak térben, hanem időben is folyamatosan változik. Az elmúlt 2,5 millió év változásait az ELTE Természetföldrajzi Tanszékén működő Löszkutató csoport tagjaiként, Horváth Erzsébet (egyetemi docens) és Csonka Diána (doktorandusz hallgató) közösen, lösz-paleotalaj sorozatok segítségével tanulmányozzák. A beszélgetés során megválaszolják nektek, hogy milyen különleges módszerekkel vizsgálódnak, miért hasznosak kutatásaik, eddig milyen nemzetközi sikereket értek el velük, illetve közös munkáiknak kik a további résztvevői.
Párbeszédükből fény derül arra is, hogy honnan ismerik egymást és milyen szerepet játszanak az ELTE közéletében. Megosztják veletek tapasztalataikat arról, hogyan tudják összeegyeztetni magánéletüket az egyetemivel, valamint megtudhatjátok, hogyan váltak "ELTE-s" nőként sokak által ismert és elismert kutatóvá és közéleti személyekké.
Hogyan kerül mamutcsontváz Magyarország területére? Miként vizsgálható az éghajlatváltozás hosszú időtávlatokra visszatekintve? Hogyan zajlik az élet doktoranduszként? Milyen szerepet játszanak a nők az ELTE TTK kutatásaiban és közéletében?
A klíma nemcsak térben, hanem időben is folyamatosan változik. Az elmúlt 2,5 millió év változásait az ELTE Természetföldrajzi Tanszékén működő Löszkutató csoport tagjaiként, Horváth Erzsébet (egyetemi docens) és Csonka Diána (doktorandusz hallgató) közösen, lösz-paleotalaj sorozatok segítségével tanulmányozzák. A beszélgetés során megválaszolják nektek, hogy milyen különleges módszerekkel vizsgálódnak, miért hasznosak kutatásaik, eddig milyen nemzetközi sikereket értek el velük, illetve közös munkáiknak kik a további résztvevői.
Párbeszédükből fény derül arra is, hogy honnan ismerik egymást és milyen szerepet játszanak az ELTE közéletében. Megosztják veletek tapasztalataikat arról, hogyan tudják összeegyeztetni magánéletüket az egyetemivel, valamint megtudhatjátok, hogyan váltak "ELTE-s" nőként sokak által ismert és elismert kutatóvá és közéleti személyekké.
Az elmúlt évek-évtizedek számos eseménye bizonyította, hogy olyan komplex problémák és kihívások korában élünk, amelyek nem szűkíthetők le tisztán természeti vagy tisztán társadalmi tényezőkre. Ezek kezelése holisztikus szemléletmódot kíván, a földrajz ereje pedig éppen abban rejlik, hogy hidat képez a természet- és társadalomtudományok között. A beszélgetésben azt a fő kérdéskört járjuk körül, hogy miért fontos a földrajzi tudás napjaink problémáinak felismerésében és megoldásában. Azt is igyekszünk továbbá megmutatni, hogy az ELTE TTK földrajz képzésén már hallgatóként is lehetőség nyílik ezek kutatására – legyen szó akár a fővárosi Bulinegyed lokális konfliktusairól, az energiaszegénység kérdésköréről vagy a koronavírus-járvány területi különbségeiről.
Vendégeink: Berki Márton, az ELTE Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék adjunktusa, valamint Vajdovich Noémi és Tuza Benedek hallgatók.
Vendégeink: Berki Márton, az ELTE Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék adjunktusa, valamint Vajdovich Noémi és Tuza Benedek hallgatók.
Mi okozza az Etna sorozatos kitöréseit? Mikor tört ki a Kárpát medence legfiatalabb vulkánja? Miért azon a helyszínen szállt le a marsjáró, ahol landolt? Mire jók a kísérleti kőzettani kutatások? Volt-e földrengés a Marson vagy a Holdon? Miért idéznek elő mesterségesen létrehozott földrengéseket? Mire jó az, hogy tudjuk mi van 2000 km-re a Föld belsejében?
A fenti kérdéseken kívül szó esik a holdkutatás eredményeiről, az Apollo-program hosszú távú kihatásáról is az ELTE TTK podcast 3. részében, amelyben Harangi Szabolcs geológus és Timár Gábor geofizikus, az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének kutatói segítenek abban, hogy teljes képet kapjunk legújabb földtudományi kutatásokról
A fenti kérdéseken kívül szó esik a holdkutatás eredményeiről, az Apollo-program hosszú távú kihatásáról is az ELTE TTK podcast 3. részében, amelyben Harangi Szabolcs geológus és Timár Gábor geofizikus, az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének kutatói segítenek abban, hogy teljes képet kapjunk legújabb földtudományi kutatásokról