Csillagász mesterszakos hallgató egy feltételezett kettős AGN nyomában
A Csillagászati Tanszék mesterszakos hallgatója, Veres Patrik Milán vezetésével jelenik meg cikk a rangos The Astrophysical Journal folyóiratban. Egy nemzetközi kutatócsoport magyarországi, hollandiai és kínai csillagászok részvételével vizsgált egy feltehetően kettős aktív galaxismagot tartalmazó galaxist.
A ma elfogadott galaxisfejlődési modellek szerint a nagyobb galaxisok kisebbek összeolvadása folytán jöttek létre. Ezen folyamat során, amikor a galaxisok központjában lévő egymillió-egymilliárd naptömegű, úgynevezett szupernagy tömegű fekete lyukak pár ezer fényévnél jobban megközelítik egymást, beindulhat az aktivitásuk. Ennek során környezetükből nagy mennyiségű anyag hullik rájuk, létrehozva a számos hullámhosszon fényesen sugárzó anyagbefogási korongot. Ezeknek az aktív galaxismagoknak (angolul active galactic nucleus, AGN) közel 10%-a mutat a korong síkjára merőlegesen kiinduló nagysebességű plazmakiáramlásokat, jeteket, amelyek jelentős, főként a rádiótartományban megfigyelhető sugárzással rendelkeznek. A rádiócsillagászatban a nagyon hosszú bázisvonalú interferometria technikájával (very long baseline interferometry, VLBI) érhető el a legfinomabb szögfelbontás. Ezért ezen megfigyelési technika használata különösen hasznos lehet kettős rádiósugárzó AGN-ek megfigyelésére, azonosítására.
1. ábra: Az EVN rádióantennái. (Kép: Paul Boven, JIVE)
A kutatócsoport az Európai VLBI Hálózat (EVN) és az angliai e-MERLIN (enhanced Multi-Element Remotely Linked Interferometer Network) rádiótávcső-hálózat több mint egy tucat antennáját használta, hogy egy, korábban a Hubble-űrteleszkóp segítségével optikai tartományban végzett mérések alapján gyaníthatóan kettős AGN-t tartalmazó galaxis központi régióját ezredívmásodperces pontossággal térképezzék fel. A mérések alapján egy, AGN-hez köthető, kompakt rádióforrást azonosítottak. A Hubble-űrteleszkóppal és rádióinterferométer-hálózattal készült mérések eredményeit kétféleképpen lehet magyarázni. Az egyik lehetséges interpretáció, hogy a két AGN közül csak az egyik rádiósugárzó. A másik magyarázat szerint viszont csak egy, rádiósugárzó AGN található a galaxisban, amelyet azonban egy árnyékoló porsáv „vág ketté” optikai tartományban, kitakarva a központi régiót, ami emiatt tűnik úgy, mintha két optikai forrást tartalmazna. (A rádiósugárzást a csillagközi por nem befolyásolja.)
2. ábra: A vizsgált objektum 1.7 GHz-en (bal) és 4.9 GHz-en (jobb) frekvenciákon az EVN-nel készített rádiótérképei. (Kép: Veres P. M. és társai)
Ezek az eredmények azt mutatják, hogy kettős AGN-ek azonosításához mindenképpen több hullámhosszon végzett mérések szükségesek. A kutatást részletesen bemutató magyar nyelvű ismeretterjesztő cikk a csillagaszat.hu weboldalon ezen a linken olvasható, míg a publikációra elfogadott, megjelenés alatt álló angol nyelvű szakcikk az arXiv preprint szerveren itt érhető el.
A borítóképen a kettős gyanús objektum rádiótávcső-hálózattal készült egyik térképe látható (Veres P. M. és társai).