Virtuális Földrajzóra

VIRTUÁLIS FÖLDRAJZÓRA: A HIDEG LÉGPÁRNA MŰHOLDTÁVLATBÓL "Tél van, hideg, nyirkos köd üli meg a várost és a síkvidéket, az embernek semmi kedve kimenni. Pedig sokszor csak egy közeli hegyre kell feljutni (ha van ilyen), amelynek csúcsa a köd fölé emelkedik, és csodálatos látványban lesz részünk. Emelkedjünk a műhold magasságába és nézzük a ködöt és a ködhatárt felülről is!" - Timár Gábor, a Geofizikai és Űrtudományi Tanszék vezetője

VIRTUÁLIS FÖLDRAJZÓRA: A HIDEG LÉGPÁRNA MŰHOLDTÁVLATBÓL "Tél van, hideg, nyirkos köd üli meg a várost és a síkvidéket, az embernek semmi kedve kimenni. Pedig sokszor csak egy közeli hegyre kell feljutni (ha van ilyen), amelynek csúcsa a köd fölé emelkedik, és csodálatos látványban lesz részünk. Emelkedjünk a műhold magasságába és nézzük a ködöt és a ködhatárt felülről is!" - Timár Gábor, a Geofizikai és Űrtudományi Tanszék vezetője
Miért ütött ekkorát az izmíri rengés és mi kell a cunamihoz? Timár Gábor, a Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének vezetője nyilatkozott az Indexnek az izmíri földrengés okairól és jellegzetességeiről. "A mostani rengésnek két jellegzetessége volt, amely a pusztítás nagy részéért felelős: egyrészt hogy nagyon kis mélységben történt (a 10 kilométer kevésnek számít), így a rengéshullámok a felszínig alig vesztettek az energiájukból. Persze a 6,7-es magnitudó sem kicsi: összehasonlításképpen most Izmírnél ezerszer akkora energia szabadult fel, mint 2011-ben hazánkban, az oroszlányi rengésnél. A másik lényeges dolog, hogy a rengés függőlegesen megmozdította a tengerfenék kőzeteit; ezzel megmozdult a víztest is, ebből alakult ki a szökőár (tsunami), amely szintén hozzájárult a pusztításhoz. Ez sem példa nélküli a Földközi-tenger térségében: az 1908-as messinai földrengést is követte ilyen jelenség." - részlet az Index cikkéből.